A leggyakoribb hibák fürdőszoba-felújításnál, és hogyan kerüld el őket
Egy fürdőszoba hibái sokszor csak évekkel később jelentkeznek: a szomszéd plafonján, a csempe mögött felhólyagzó vakolatban vagy a sarkokban megjelenő penészben. A legtöbbjük néhány, a burkolat alá kerülő lépésen múlik, amelyet a kész fürdőn már nem lehet ellenőrizni.

1. Hiányzó vagy hiányos vízszigetelés
A csempe és a fuga nem vízzáró. A víz a fugán és a hajszálrepedéseken keresztül eljut a burkolat mögé, ezért a vizes zónákban (zuhany, kád környezete, padló) a burkolat alá kenhető vízszigetelés kell.
Amire figyelni kell:
- Rendszerben kell gondolkodni. A kenhető szigetelés mellé hajlaterősítő szalag kell a fal–fal és fal–padló sarkokba, és mandzsetta a csőátvezetésekhez, a padlólefolyóhoz. A víz pont ezeken a pontokon jut át, ha kimaradnak.
- Elég magasra kerüljön. A zuhany mögött legalább a zuhanyfej magasságáig, a padlón a teljes felületen, a falakra felhajtva.
- Rétegvastagság és száradás. A gyártó által előírt rétegszámot és száradási időt be kell tartani, mielőtt a burkolás elkezdődik.
A burkolat alatti, kenhető vízszigetelő anyagok követelményeit az EN 14891 szabvány rögzíti. Ha a csomagoláson ez a jelölés szerepel, az jó kiindulópont.
2. Rossz vagy hiányzó lejtés
A zuhanytálca nélküli, padlószintű zuhanyoknál a padlónak a lefolyó felé kell lejtenie. Ha a lejtés kevés, vagy a lefolyó rossz helyen van, a víz megáll a padlón, és a fugákon át a szerkezetbe szivárog. A lejtést már az aljzat készítésekor ki kell alakítani, nem a burkolóragasztóval.
3. Nem megfelelő csemperagasztó
A csemperagasztókat az EN 12004 szabvány szerint osztályozzák. A legfontosabb jelölések:
| Jelölés | Jelentés |
|---|---|
| C1 / C2 | Cementkötésű ragasztó normál / javított tapadással |
| F | Gyorskötő |
| T | Csökkentett lecsúszás (falon hasznos) |
| E | Meghosszabbított nyitott idő |
| S1 / S2 | Alakváltozó (flexibilis) / erősen alakváltozó |
Vizes helyiségben, padlófűtéses padlón, nagyméretű lapoknál és vízszigetelésre ragasztva jellemzően C2 osztályú, alakváltozó (S1) ragasztót javasolnak a gyártók. Az olcsóbb C1 ragasztó ezekben a helyzetekben a lapok leválásához vezethet.
4. Hiányos ragasztóágy
A lap alatt maradó üregekben víz gyűlhet meg, a lap könnyebben eltörik, és kopogtatva kong. Kültéren és vizes helyiségben különösen fontos a teljes felületű ragasztóágy: a ragasztót a lap hátoldalára is fel kell hordani (kombinált eljárás). A „pöttyözős” ragasztás nem elfogadható.
5. Fuga ott, ahol rugalmas tömítés kell
A sarkokban, a kád és a fal találkozásánál, a szaniterek körül a szerkezet mozog. Ide nem fuga, hanem rugalmas, penészgátló szaniterszilikon kell. Ha a sarokba fugát tesznek, az hamar megreped, és a víz bejut mögé. A szilikon karbantartást igényel: ha elszíneződik vagy elválik, ki kell cserélni.
6. Elhanyagolt szellőzés
A legjobb burkolat mellett is penészedik a fürdőszoba, ha a pára nem tud távozni. Ablaktalan fürdőben gépi elszívó kell, amely a zuhanyzás után is működik még egy ideig. A felújítás jó alkalom arra, hogy a szellőzést rendbe tegyék.
7. Siettetett ütemezés
A vízszigetelésnek, a ragasztónak és a fugának is száradási ideje van. Ha a burkolás egy napon belül fugázással és szilikonozással zárul, és másnap már zuhanyoznak, abból könnyen hiba lesz. Kérdezd meg a kivitelezőt, mennyi ideig nem használható a fürdő az egyes lépések után.
Mit ellenőrizz, mielőtt a csempe felkerül?
Ezek a lépések a kész fürdőben már nem láthatók, ezért érdemes közben megnézni és lefényképezni őket:
- Az aljzat lejtése a lefolyó felé.
- A hajlaterősítő szalagok és a mandzsetták a helyükön vannak.
- A kenhető vízszigetelés kellő magasságig és rétegszámban felkerült.
- A ragasztó típusa (a zsák fotója is elég).
- A gépészeti csatlakozások helye megegyezik a szaniterek tervével.
A munkák helyes sorrendjéről a felújítási sorrendről szóló cikkünk ad áttekintést, a medencék burkolásának hasonló, de még szigorúbb szabályairól pedig a medenceburkolásról szóló útmutató.
Ha Szeged környékén burkolási munkához keresel szakembert, írj nekünk: tudunk ajánlani.
Ez a cikk általános tájékoztatás. Egy konkrét épület állapotáról és a szükséges beavatkozásokról helyszíni szakértői vizsgálat (statikus, tervező, energetikus) alapján lehet felelősen dönteni.


